A 2011 márciusi vagy máskori törvényről, amit alkotmánynak akarnak nevezni. 2010. dec.20-as anyag alapján.

PREAMBULUM
A preambulummal részleteiben nem foglalkozom, mert az a „modernizálandó nyelvezetű Jókai regény” sorvezetője.

Annyit KI KELL EMELNI, hogy ebben a fejezetben „történeti alkotmányunkat kell méltatni”, akkor meg kell jegyeznem azt a furcsaságot, hogy a méltatásnak avval kell kezdődni, hogy hatályon kívül helyezik a történelmi alkotmányt. Az pedig nem méltatás. Ha nem, akkor azt hatályba kell emelni. Akkor meg ez minek?

ALAPVATŐ RENDELKEZÉSEK
1. „Magyarország alkotmányos állami folytonosságát a Szent Korona fejezi ki” akkor a sarkalatos törvényekben érvényre kell juttatni az „1920. évi I. törvénycikk az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről: (természetesen dátumot módosítva 1944.03.19. 2011. az adott napig.)

9. § Az úgynevezett népköztársaság és tanácsköztársaság szerveinek néptörvény, rendelet vagy más elnevezés alatt kibocsátott mindennemű rendelkezései érvénytelenek. Hasonlóképen érvénytelenek az úgynevezett nemzeti tanácsoknak és szerveiknek mindennemű rendelkezései és határozatai is.”

2. A Szent Korona folyamatossága nem ismeri a KÖZTÁRSASÁGOT.

3. Ez most megint újabb címerek? címer … „tölgyfa lombokkal övezett pajzs”. Az elnök jelenleg egy új angyalos címerrel díszíti magát, itt egy újabb.
4.

5. Tulajdonképpen a szuverenitás feladása. Ebből a pontból úgy tűnik, hogy kétharmaddal ki lehet lépni a punióból!

6. Ha a szöveg szerint Magyarország elismeri „a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait” akkor le kell bontani az orgazdatársadalmat, vissza kell adni a tulajdonosnak a tulajdonát.
A 9. –ból szintén az előbbiek következnek.

7. ALAPVETŐ JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK

Ha az 1. igaz, akkor nincs abortusz, csak életvédelmi okból. Helyes, ha van, akkor van halálos ítélet is, adott esetekben.

„Mindenkinek joga van közérdekű adatok megismeréséhez”.
EZ FELOLDJA AZ EZER ÉVES TITKOSITÁSOKAT!
Egyébként a titkosíthatóságot szabályozni kellene, maximum a következő ciklus utolsó előtti évéig.

Ez csak néhány kiemelés,- nekem elég.

Álláspont

Minden tiszteletem azoknak, akik tisztában vannak avval, hogy Magyarországnak van Alkotmánya. Van csak 1944. 03. 19. a német megszálláskor fel lett függesztve. Azóta is megszállt ország vagyunk.

A Fidesz feladata a történeti Alkotmány (1944. 03. 19.) és az alkotmányos jogok helyreállítása és a sarkalatos törvények megalkotása.

Ezek között is a legfontosabb az Igazság törvény (elszámoltatás 1946. visszamenőleg) vagy újraélesztése, vagy megalkotása.
8. Az orgazda-társadalom lebontása a szerzett javak (orgazda) adójának bevezetésével, amelyet nem egy jótékonysági alap, hanem a tulajdonos és/vagy örököse kap meg.

Ha ez a folyamat nem így lesz, akkor a Fidesz megalkotja a 2011. márciusi törvényt, amely olyan lesz, mint a 49/XX-as.

Ez az egész alkotmányozás, ROSSZ JÁTÉK A MŰVELETLEN TÖMEGEK SZÁMÁRA, mint Jókai átírása korunkra, című szdsz-es machináció.

A Fidesz – Kdnp a 2/3 feladata az Alkotmány és az alkotmányos jogok helyreállítása és a sarkalatos törvények megalkotása.

Plósz Sándor
plosz@t-online.hu

Akárki, aki használja az apostolok keresztjét, ha nem a Szent Korona alattvalója, jogtalanul és szentséggyalázóként teszi. Ezt tudni kell akkor is, ha északi szomszédunk meg is talál sértődni azon, hogy míg az Apostoli Magyar Királyság több mint ezer éve van, Apostoli Tót Köztársaság nincs.
Kunavar

Válasz

A Szent Korona Értékrend újabb "áthallása" az "alkotmányozásban"

Az eltorzítások mindig csoportérdeket szolgálnak. Így van ez most is. Az nyilvánvaló, hogy a hatalom szinte "kézikönyvként" használja a Szent Korona Értékrendet, és az is, hogy annak részeit vagy önérdeke szerint elveti (pl. Orbán "nem akarok kétfejű rendszert"[i] - azaz hatalommegosztást), vagy eltorzítva adja elő, mint saját ötletét, mint a "csoportos választásra" vonatkozót.

Ez a Szent Korona Értékrend választási törvényében így szerepel:
"2. § A választás és választhatóság joga

(1) Az Alaptörvény 74. § (1) bekezdése szerint Magyarországon a Szent Korona államalapító és államalkotó nemzeteinek tagjai rendelkeznek a közügyekben való részvétel jogával.
(2) A Szent Koronát alkotó
   a./ államalapító nemzet fogalmát az Alaptörvény 94. §-a,
   b./ államalkotó nemzet fogalmát az Alaptörvény 96. §-a
határozza meg.

(3) Nincs választójoga és a választhatósági joga annak a Szent Korona tagnak, aki
   a./ nem töltötte be 18. életévét,
   b./ szabadságvesztés büntetését tölti,
   c./ cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság,
   d./ a közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya, vagy
   e./ a büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll.
(4) A választhatósági joga van az (1) bekezdés szerinti Szent Korona tagnak, akire nem vonatkozik a (3) bekezdés szerinti kizáró ok egyike sem.
(5) A választójog együttes vagy egyéni.
(6) Együttes választójoggal rendelkezik az a Magyarországon közös háztartásban élő család, amelynek minden tagja a Szent Korona tagja és
   a./ amelyben legalább egy olyan - az (1) bekezdés szerinti - Szent Korona tag él, akire nem vonatkozik a (3) bekezdés szerinti kizáró okok egyike sem,
   b./ egy vagy két szülőből és
   c./ egy vagy több gyermekből áll.
(7) Egyéni választójoggal rendelkezik az (1) bekezdés szerinti személy, akire nem vonatkozik a (3) bekezdés szerinti kizáró ok egyike sem, és nem él a (6) bekezdés szerinti családban.
(8) Az Alaptörvény 94. § (4) bekezdés a./ pontjában meghatározott feltételeknek eleget tevő, külföldön élő Szent Korona tag - ha nem vonatkozik rá a (3) bekezdés szerinti kizáró ok egyike sem -, egyéni választójoggal rendelkezik.

A népképviselet gyakorlásának alapelvei 3. §

(1) Az e főtörvényben meghatározott elöljáróságokat és elöljárókat (népképviseleti megbízottakat) a Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint választócsoportok választják.
(2) Azonos településen élő együttes és egyéni választókból állnak
   a./ a települési választócsoportok, ha a település azonos települési egységén (utca, tér, tanyacsoport) belül élnek,
   b./ a társadalmi csoporthoz tartozó választócsoportok, ha abban ugyanazok a társadalmi csoportok (nemzetiség, vallás, korcsoport, szakma) vannak képviselve.
(3) Az elöljáróságok tagjai és az elöljárók kiválasztása szavazati pontérték-többséggel, nyílt szavazással történik.
(4) Az elöljáróságok tagjai és az elöljárók kiválasztása során a pontérték számítás a következők szerint történik:
   a./ együttes választójog (család) alkalmazása esetén a pontérték azonos az együttesen választójogot gyakorló azon Szent Korona tagok számával, akikre nem vonatkozik a 2. § (3) bekezdés b./, d./ és e./ pontok szerinti kizáró okok egyike sem,
   b./ egyéni választójog esetén a pontértékszám egy.
(5) A választócsoportok közvetlenül a következő elöljárókat választják:
   a./ települési önkormányzati képviselő,
   b./ polgármester,
   c./ alsóházi képviselő,
   d./ társadalmi csoport önkormányzati tag,
   e./ társadalmi csoport elnöke,
   f./ felsőházi képviselő,
   g./ nemzetgyűlési tag,
   h./ Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselő megbízott,
   i./ Nemzeti Tanács tagja,
   j./ Magyarország elnöke,
   k./ Magyarország miniszterelnöke
(6) A megyénkénti nemzetgyűlési és országgyűlési tagok számát az 1. sz. melléklet tartalmazza."

(Választási törvény: http://szkszhu.szksz.com/2fotorveny.pdf, a hivatkozott Alaptörvény: http://szkszhu.szksz.com/Alaptorveny.pdf)

Ugyanilyen kérdés lesz a kötelezettségek alkotmányos meghatározása is. Maga az a tény, hogy ez a kérdés szerepelhet, minősíti a kérdőívet.

A Szent Korona Értékrend szerint az ember szabadsága nem szabadosság, ennek megfelelően már iránymutatás (Alkotmány) szinten a klasszikus jogtétel ("Egy és ugyanazon szabadság joga" - "Una et eadem libertas") így fogalmazódik meg:

"A Szent Korona tagok szabadsága

2. §

(1) A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szűntethető meg és nem korlátozható.
(2) A Szent Korona tagja:
    a./ az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint
    b./ az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek (Az államalkotó nemzeteket az Alaptörvény sorolja fel.).
(3) Államalkotó nemzet az, amely elfogadva a Szent Korona értékrendjét, kultúrájának helyet talált a Szent Korona Országának területén.
(4) Aki nem a Szent Korona tagja, az a Szent Korona Országában vendégként él, teljeskörű kötelezettség terhével és a vendégjog gyakorlásával.
(5) A Szent Korona tagságra méltatlan személyt az "Államhatalom gyakorlásáról" szóló, 1. főtörvényben meghatározott esetekben meg kell fosztani Szent Korona tagságától.
(6) A vendég ugyanazon joggal rendelkezik, mint a Szent Korona tagja, kivéve:
    a./ nem végezhet olyan tevékenységet, amely a Szent Korona Országának politikai, társadalmi és gazdasági életére befolyással van,
    b./ nem vehet részt az ország gazdasági politikájának kidolgozásában és alkalmazásában,
    c./ sem maga, sem leszármazottja nem lehet a Szent Korona tulajdonának birtokosa."
(Szabadság Alkotmánya - http://szkszhu.szksz.com/Moalkotmany.pdf)

Az irányelvek alapján a jelenlegi történelmi korszakra vonatkozó irányelvek (Alaptörvény -http://szkszhu.szksz.com/Alaptorveny.pdf) ennek megfelelően a jogokat és kötelezettségeket egységben tartalmazza. Három kiemelt cím a tartalomjegyzékből:
40. § A család joga és kötelezettsége
51. § Jogok és kötelezettségek a tapasztalatátadás korában
53. § Az egészség megőrzéséhez való jog és kötelezettség
II. szakasz A kötelezettségek teljesítésének arányában megillető jogok (a szakasz címe: A. fejezet A Szent Korona tagok szabadságjogai).
* * *

Ha jól hallottam (ezt ma fogja Orbán Viktor megerősíteni), az "alkotmányozásra" 30 óra vitaidőt szán a Helytartótanács (leánykori nevén: Országgyűlés). Így elképzelhető, hogy csak egy hetet kapunk a Párhuzamos Alkotmányozásra. Azt hiszem, mindenkinek, aki érzi a Magyar Küldetés felelősségét, mindent meg kell tennie azért, hogy akár az Andretti Nemzeti Kávézóban, akár az inteneten keresztül részt vegyen ezen a Szeren. Az ezzel kapcsolatos tájékoztatást a hivatalos média nemhogy nem vállalja fel, hanem igyekszik előre lejáratni, ellehetetleníteni.

A magyarság megmérettetését jelenti a Hír minél többekhez eljuttatása.
Kelt Szegeden, 2011. Jégbontó havának 14. napján.
A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel:
Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája

[i] A miniszterelnök az alaptörvénnyel kapcsolatban, az [origo] információi szerint azt is egyértelművé tette, hogy nem várható számottevő változás a jelenlegi alkotmányos berendezkedésben. "Nem akarok kétfejű rendszert" - mondta például az államfői jogkörök esetleges bővítését firtató kérdésekre.

Orbán csitítgatta az egymásnak feszülő képviselőket a siófoki zárt ülésen - Joó Hajnalka 2011. 02. 11., 7:00 - http://www.origo.hu/itthon/20110211-pokornihoffmann-vita-volt-a-fidesz-frakcioulesen.html

Tizenkét kérdés az új alkotmányról

Két héten belül tizenkét kérdésből álló kérdőívet küld ki a választópolgárok számára az új alkotmány előkészítésével kapcsolatosan a nemzeti konzultációs testület - tájékoztatta az újságírókat vasárnap Szájer József, a bizottság vezetője. Szili Katalin, a testület tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkotmányozás nem a napi politika ügye. (...)
*** www.nemzetihirhalo.hu *************

Választójogot adna a gyerekeknek Szájer József

Választójogot adna a 18 évnél fiatalabb gyerekeknek a fideszes Szájer József. A szüleik szavazhatnának helyettük. Szerinte egyelőre sehol nincs ilyen a világon, mégis bele kellene kerülnie az új alkotmányba, mert így a politikusok jobban figyelnének a gyerekes családokra. Február végéig kérdőívet kap mindenki, amiben például a gyerekek választójogával kapcsolatos kérdésre is lehet válaszolni. (...)

Válasz