|
|
253.)BANKI DEVIZA-HITELES CSALÁS...?! Feljelentés! |
|
 A facebook-on itt tudtok csatlakozni, kérdezni : Link vagy írjatok Árpinak : kaslerarpad@yahoo.com
Tisztelt Legfőbb Ügyészség !
Alulírott Kásler Árpád (5711.Gyula,Fehér-Körös utca 69.) a Banki Adósok
Érdekvédelmi Szervezetének elnöke, mint sértett ezennel büntető
feljelentést teszek
ismeretlen tettes ellen elsősorban a Büntető Törvénykönyv 318. § (1) bekezdésébe ütköző csalás bűntettének alapos gyanúja miatt.
Másodsorban a véleményem szerint a sérelmemre és sok százezer
magyarországi deviza-hiteles adós sérelmére ismeretlen tettes által
elkövetésre került a Büntető Törvénykönyv 330/A. § (1) bekezdésébe
ütköző uzsora bűncselekmény is.
Előadom, hogy engem mint adóst és Magyarországon sok százezer többi adóstársamat is az úgynevezett
„deviza alapú” hitelek felvételekor megtévesztettek, a hitel futamideje
alatt megkárosítottak és folyamatosan jelenleg is megkárosítanak, véleményem szerint büntető jogilag is értékelhető módon és jogkövetkezményekkel.
Ezért mind a csalás bűncselekményének törvényi tényállása:
- Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
Mind pedig az uzsora bűncselekmény törvényi tényállása:
- Aki a sértett rászorult helyzetét kihasználva üzletszerűen olyan
különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó
megállapodást köt, amelynek teljesítése a sértettet, illetve annak
hozzátartozóját súlyos vagy további nélkülözésnek teszi ki, álláspontom
szerint megáll a „deviza alapú” hitel szerződések megkötésénél és a
futamidő alatti jogkövetkezmények vizsgálatánál.
Természet esen a bűncselekmény pontos minősítése a tisztelt Nyomozó
Hatóság feladata, én csak jeleztem, hogy álláspontom szerint ezen két
bűncselekményt megvalósulni látom.
A tényállás megállapításánál az alábbiakat ajánlom a tisztelt Nyomozó Hatóság figyelmébe:
a) A „deviza alapú” hitelszerződések megkötésekor a hitelt nyújtó bankok:
- a hatályos magyar jogszabályokat egyértelműen és súlyosan megszegve az adósokat tévedésbe ejtették a kölcsönök ténylegesen visszafizetendő mértékéről, ezáltal jelentős kárt okoztak az adósoknak,
- a futamidő alatt jogellenesen számolnak el az adósok terhére nem
létező „árfolyam különbség” címén a jó erkölcsbe is ütköző összegeket,
jogosulatlan extraprofitért.
- Erőfölényükkel visszaélve és az adósok szorult helyzetét kihasználva az
adósok által módosíthatatlan és tisztességtelen szerződési feltételeket
kínálnak a hiteligénylőknek, mintegy „kartelli” megállapodásként a
bankok között, mert annak ellenére, hogy a látszat választás fennáll a
hitelezők számából adódóan, de minden hitelintézet szinte azonos
előnytelen feltételek mellett kínálta „termékcsomagjait”, amelyek
utólagosan bebizonyosodtak, hogy a termékfelelősség követelményeinek sem
feleltek meg.
-2-
b) A „deviza alapú” hitelszerződések megkötésekor az állami tömegtájékoztatás:
- azt sugallta az állampolgárok felé hogy a magyar gazdaság pénzügyi helyzete hosszú
távon is erős és stabil, konkrétan „dübörög a gazdaság” (forrás: Gyurcsány Ferenc
miniszterelnök úr és Kóka János gazdasági miniszter úr nyilatkozatai),
az átlagpolgárnak mivel nincs belelátása a konkrét és valós gazdasági
adatokba, csak abból ítélhet amit elmondanak számára, jelen esetben a
miniszterelnök és gazdasági miniszterek, ugyanis a jelzálog típusú
hitelek tíz-húsz évre szólnak és egy ilyen horderejű döntésnél a
hitelfelvevő mérlegeli az ország gazdasági állapotát is, nemcsak a saját
anyagi forrásait. Mára már bizonyított tény, hogy a világgazdasági
válság nem okozója , hanem csupán leleplezője volt a valós magyar
gazdaság állapotának, tehát állami szinten is megvalósult a tévedésbe
ejtés és tévedésben tartás, ezáltal anyagi kár keletkezett, illetve
emberéleteket is követelt ebből kifolyólag keletkezett anyagi
reménytelenség és kétségbeesés.
- a válság kitörésekor elhallgatták annak tényleges mértékét, ráadásul késedelmesen
tájékoztattá k a lakosságot annak tényéről és várható következményeiről,
konkrétan a miniszterelnök úr még 2008 szeptember végén arról adott
hírt, hogy semmilyen válság nem fenyegeti Magyarországot, az erről szóló
tudósítások lekérhetőek a Magyar Televízió archívumából és egészen az
év októberéig a bankok még gőzerővel „kiszórták” az utolsó devizaalapú
hiteleiket egy erősített reklámkampánnyal megelőzve, az erről szóló
bizonyítékok is feltárhatóak.
- kormányzati nyilatkozatokkal/ döntésekkel hamis adatok kerültek az állami pénzügyi
nyilvántartásokb a (forrás: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr Öszödi beszéde)
c) A „deviza alapú” hitelszerződések megkötésekor a pénzügyi szektorokat felügyelő állami
szervek:
- nem vizsgálták felül a megkötések előtt a „deviza alapú” hitelszerződéseket
- nem ellenőrizték folyamatosan a hitelszerződések betartását
- a nagymértékű lakossági panaszok ellenére sem állították le az ilyen jellegű hitelezést
és nem intézkedtek az állampolgárok javára történő jogorvoslatok tárgyában,
d) A „deviza alapú” hitelszerződések megkötésekor a pénzügyi szférában tevékenykedő
bankok és hitelközvetítő pénzügyi vállalkozások:
- mindenkit a Magyarországon magától értetődő forint alapú hitel helyett a „deviza alapú”
hitel felé tereltek, a forint hitel abnormális és indokolatlanul
magas kamatai és költségei miatt gyakorlatilag a teljes hitelt igénylő
lakosságot mintegy „rákényszerítették” a deviza alapú hitelek
felvételére.
A bankok a svájci frank felértékelődésére számítottak, amikor a hitelezés elszámoló valutájává tették.
Ezt bizonyítja az a körülmény, hogy az euró bevezetéséről - pontosabban
a forint kivezetéséről - szólt minden politikai nyilatkozat abban az
időben, mi több az uniós csatlakozási szerződésben vállaltuk az euró
övezet un. előszobájába történő belépést, azaz a feltételei
teljesítését, mégsem az euróban való szerződést, hanem a CHF-et
forszírozták. Ez a folyamat olyan volt, mint a vad hajtása a puskacsövek
elé, vagy a halak terelése zajjal a hálóba. A svájci frank ellen szólt
akkor a józan ész, mert az kis gazdaság, az árfolyamát könnyen mozgatja a
spekuláció. Hát éppen ez szólt mellette a bankok oldalán és ellene az
adósok tekintetében. És még valami, ami most már jól látható. Az euró nem stabil valuta.
Voltak olyan tanulmányok, melyek az optimális valutaövezet kérdését
járták körül, benne minden szakember azt mondta, különböző szintű,
jellegű gazdaságok nem lehetnek meg egy valutával, mert a perifériáról a
központba szívja a jövedelmet, így a periféria hitellel pótolja a
hiányt, de ezt az adósságot nem lehet fenntartani, csak a központ
politikai eszközökkel visszaáramoltatott pénzével. A centrum a kiszívást
jól viseli , a visszaáramoltatást pedig nem tűri. Hát
ezt a pénzügyi szakemberek tudták, ezért is hajtották a CHF felé az
elszámolást, mert a felértékelődő adósság a hitelező haszna.
-3-
e) A „deviza alapú” hitelszerződések megkötésekor a kölcsönszerződéseket megkötő
közjegyzők:
- jogi felülvizsgálat nélkül egy az egyben átvették a bankok kölcsönszerződéseit,
- az ügyfelekkel rövid és a nem pénzügyi jogi szakember által érthetetlen tájékoztatás
alapján íratták alá a közjegyzői okiratokat,
- a bankok által kért végrehajtási eljárásokban szintén jogi
felülvizsgálat nélkül jártak el mindenben elfogadva és végrehajtva a
végrehajtást kérők kérelmeit.
Mindezen folyamatok elősegítésére a svájci frank forintárfolyama (mint
utólag kiderült) mesterségesen alacsonyan lett tartva, majd miután az
ország lakosságának nagy része teljesen eladósodott svájci frankban
(ezen folyamat idejének pontos végét jól mutatja a deviza alapú
hitelezés drasztikus visszaesése, majdnem teljes megszűnése) az
árfolyamot brutálisan megemelték. Az adósok felháborodását azzal
elhárítani, hogy a szerződések aláírása előtt miért nem konzultáltak
szakemberrel, nem állja meg a helyét, ugyanis pontosan szakemberhez fordultak, a bankok, és pénzügyi szolgáltatók szakembereihez.
2008.07. 30-án a Magyar Nemzeti Bank hivatalos frankárfolyama 141,31 forint volt, napjainkban pedig 273 forint is volt a svájci frank árfolyama, tehát 3 év alatt az árfolyam több mint 131 forinttal nőtt, ezen összeg mind a bankok extraprofitja lett, amelyet egy-az egyben az adósokkal fizettetek és fizettetnek jelenleg is meg.
Kérem a feljelentésem alapján a közvádas nyomozati eljárás megindítását, a
sérelmemre és a többi adós sérelmére elkövetett bűncselekmény(ek)
tényének megállapítását, az elkövető(k) beazonosítását és a jogi
felelősségre vonását, részemre és más adósok részére a polgári jogi
kártérítés megítélését is, mely követelésem vonatkozásában
jogfenntartással élek.
A továbbiakban általam előadottak a „deviza alapú” hitelekre
vonatkoznak, én magam is rendelkezem ilyen jellegű hitellel, a
másolatban csatolt és anonimizált hitelszerződés és közjegyzői szerződés
is a saját kölcsönokirataimat képezik.
1./ Előadom, hogy a bankok a kölcsönszerződésekhez részletes
törlesztési útmutatót adnak, hogyan alakul a törlesztés havi összege és
hogyan alakul a tartozás egyenlege.
Az adós ennek tudatában dönt a hitel felvétele mellett, mérlegelve az
anyagi lehetőségeit és a törlesztési kimutatásban lévő számadatokat.
A kimutatásokhoz képest a hitelekbe ténylegesen fizetendő összegek mára
köszönő viszonyban sincsenek a valósággal, mivel az adós havonta vagy
negyedévente kap a bankoktól sok esetben a havi törlesztő részletek
összegét meghaladó számlákat „árfolyamkülönbség” címen.
A plusz fizetési kötelezettségek teljesen jogellenesek és véleményem
szerint már büntető jogi kategóriákat is megvalósítanak, mivel már a
szerződéskötés időpontjában a hatályos magyar jogszabályokkal
ellentétesen állapítanak meg a jövőre nézve elviselhetetlen mértékű
vagyoni terheket kizárólag csak a bank javára és csak az adós terhére és
gyakorlatilag adósrabszolgát csinálva az adósból egy életre a bankhoz
láncolják, a futamidő alatt kiforgatva minden jövedelméből és
vagyonából, ellehetetlenítve egy élet munkáját, a megélhetését a
családját és az egészségét is.
2./ A kölcsönszerződésem megkötésekor (2008) hatályos Pénzintézeti
törvény (1996.évi CXII.tv.) 213. §.(1) szerint a Pénzintézeti törvényt
megsérti az a bank, amely nem tünteti fel a hitelszerződésében az összes
költség változására vonatkozó becslést.
-4-
A szerződéseimben nem szerepel a hiteldíj mutatót meghatározó,
előre nem látható költségek előrejelzése, a deviza árfolyamváltozásából
származó többletköltség becsült mértéke sem, amely tény is arra utal,
hogy az egyébként oly körültekintő bank, erre egyáltalán semennyi
energiát nem fordított mivel a hitel összege mögötti fedezet, nem deviza
hanem forint volt, ezáltal valós árfolyam különbség sem jöhetett létre.
Az kevés és elégtelen tájékoztatás, ha a bank a kölcsön szerződésben
csak felhívja a figyelmet az árfolyamváltozásból eredő kockázatokra, a
törvény szerint előírt becslést azonban nem közölték – más adósokkal sem
és velem sem.
Én a hitelek felvételét elismerem, azokat a szerződéses ügyleti
kamatokkal és kezelési költségekkel vissza is kívánom fizetni, de mivel
véleményem szerint valótlan az hogy a hitelek fedezetéül deviza
szolgált, a bankok egy soha nem nyújtott lehetetlen szolgáltatás
ellenértékeként próbálják elszámolni az adós kárára az árfolyam
különbségeket
3./ Előadom továbbá, hogy a Hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. Értelmező rendelkezések III.
Egyéb meghatározások 7-es pontja a kamat fogalmát az alábbiak szerint
határozza meg:
„ Kamat: az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) az elfogadott betét vagy az
igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért fizetendő, a betét- vagy kölcsönösszeg
százalékába n meghatározott, időarányosan térítendő (elszámolandó) pénzösszeg vagy egyéb hozadék.”
A fentiek alapján tehát a kamat nemcsak a bank hasznára nyújt fedezetet, hanem a hitel kockázatára is.
Az árfolyam különbségből eredő kockázat adósra történő teljes áthárítása tehát a fenti jogszabályhely alapján jogellenes,
mivel a kamat már tartalmazza a kockázat hitelezői költségeit is. A
felszámolt árfolyamkülönbség egyfajta burkolt ügyleti kamatnak minősül,
így annak mértéke miatt tisztességtelen és a jó erkölcsbe ütköző, tehát
ezen kikötés és az arra alapozott fizetési kötelezettség érvénytelen,
mivel ezen esetleges költségeket a kamatnak már törvénynél fogva
kompenzálnia kell, de a devizaalapú hitelek esetében tudomásom szerint
nem áll devizafedezet a kifolyósított hitelek mögött így valós
árfolyamkülönbség sem keletkezhet.
4./ Továbbá a jelzálogalapú „devizahitel” szerződések esetében
teljesen indokolatlan a visszafizetési kötelezettség összegszerűségének a
devizaárfolyamhoz való kötése.
A Ptk. 231.§ (1) és (2) szerint a
pénztartozást - ellenkező kikötés hiányában- a teljesítés helyén
érvényben levő pénznemben kell megfizetni. Más pénznemben vagy aranyban
meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő
árfolyam (ár) alapul- vételével kell átszámítani.
A „devizahitelt” folyósító bank nem
svájci frankban folyósította a hitelemet, én sem svájci frankban
törlesztek, azt akkor nem is engedték meg a részemre.
Ez évtől elvétve már engedélyezik ugyan hogy CHF-ben törlesszen aki
akar, de akkor kell egy CHF számlát is nyitni, de hát nem Svájci
állampolgárok vagyunk és nem Svájcban dolgozunk. Az eredeti szerződésben
szó nem volt deviza számlanyitási kötelezettségről.
Ráadás ul tudomásom szerint a banknak a kölcsön kifolyósításakor
konkrétan az adott hitelszámú kölcsönügylethez kötötten nem állt a
rendelkezésre az adott összegű svájci frank, nem tartalékolt a futamidő
alatt sem a hitelösszegnek megfelelő svájci frankot, nem vásárolt a
forintban történő befizetéseimből svájci frankot, ezek mindig is
forintban folyósított forint fedezettel rendelkező hitelek voltak.
-5-
Mindezek tehát csak arra szolgálnak, hogy egy fiktív elszámolási metodika és
saját maga által megállapított árfolyam alapulvételével (ráadásul
folyósítás eladási áron, törlesztés vételi áron, elszámolás
megfoghatatlan, nem az MNB által közzétett árfolyamokon) az ügyleti
kamat többszörösét kitevő extra-profithoz jusson a bank.
Ez azt is jelenti, hogy az ilyen jellegű szerződésnél az adósnak esélye sincs kifizetni a hitelt, egy életre a bank adós rabszolgájává válik.
5./ Amennyiben el is fogadnánk a deviza árfolyam különbözet
költségnövekedő hatását –ha a bank bebizonyítja, hogy a hitel fedezete
deviza volt- akkor is felmerül egy kérdés, hogy a bank miért nem a
futamidő végén nézi meg, hogy az árfolyam hullámzásai miatt mennyivel is
kellene még többet fizetnem, és miért nem akkor kéri tőlem a
különbözetet.
Ezzel szemben a bank havonta módosítja az elszámolást és így a fizetnivalómat is deviza árfolyam különbség címén.
Véleményem szerint egyértelműen és szándékosan azért, hogy extraprofitot
tudjon beszedni tőlem árfolyam különbségre való hivatkozással,
„ügyesen” megelőzve azt, hogy esetlegesen a futamidő végén jó esetben
ugyanolyan vagy akár még jobb árfolyamon is álljon a forint a devizához
képest, és esetleg ne legyen fizetni valóm a bank részére.
6./ Előadom továbbá hogy a Ptk. 209. §. (1) az alábbiak szerint rendelkezik:
Tisztességtelen az általános szerződési feltétel,illetve a
fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel,
ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a
jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és
indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél
hátrányára állapítja meg.
Szinte már köztudomású tény, hogy a „devizahitelt” nyújtó bankok a
szerződéskötéskor az ügyfelek egyedi szerződés módosítási akaratát azzal
hárítják el, hogy a szerződésmintát a központból kapta, attól egy
betűvel sem térhet el.
Tehát az ügyfél a szerződéskötéskor hiába jelezné is, hogy szerinte a
szerződésében a kamat és a költség valamint az árfolyamkülönbség
viselésének terhére való kikötése, ebből következően az egyenleg
elszámolása tisztességtelen a számára, a bebetonozott általános
szerződési feltételek dupla és végzetes joghátrányt jelentenek a
számára.
7./ A tisztességtelen és meg nem tárgyalt általános szerződési
feltételek értelemszerűen így még a Ptk 201. §.(1) szerinti jóerkölcsbe
ütközés tilalmát is megsértik.
A bírói gyakorlat szerint a "jóerkölcs" olyan jogi kategória, amely
a társadalom általános értékítéletét fejezi ki. Ebből következően a
szerződés jóerkölcsbe ütközőségének megállapítása során nem a szerződő
fél érdeksérelmét, hanem azt kell vizsgálni, hogy maga a jogügylet
társadalmilag elítélendő- e.
Álláspontom, és az általam meghallgatott emberek véleménye szerint is
a társadalom egyértelműen és széleskörűen elítéli és gyakorlatilag
becsapásként, csalásként minősíti
az olyan jellegű, tartalmú és eredményű jogügyletet, amelyik az egyik részeleménél:
a) A fizetési kötelezettség már a futamidő elején közel a duplájára emelkedik,
b) Az „árfolyamkülönbség”-re hivatkozással a kölcsön gyakorlatilag visszafizethetetlen a
folyamatosan növő fizetési teher miatt
c) Már a futamidő elejénél az eredeti THM köszönő viszonyban sincs a valós THM-mel,
ebből eredően a tőke többszörösét kell visszafizetni az eredetileg vállalt helyett.
d) Társadalmilag igen széles rétegeket érint negatívan (több százezer „devizahitelest,”
tehát nyilvánvalóan általános és jogellenes szerződési feltételt tartalmaz.
e) Mindezeket pedig a szerződés nem rögzíti egyértelműen és számszerűsítve, kvázi rejtett
hibaként és időzített bombaként ketyegve az adós egzisztenciája terhére
-6-
8./ A hitel felvételénél sem a kellő időt nem biztosították, sem, a
kellő tájékoztatást, mindez megállapítható az egy napon aláírt
szerződések számából egy közjegyzőnél, ha figyelembe vesszük a
szerződések oldalszámát és tartalmát is.
Éppen ezért mennyire felelős és szabályos hitel- és adós minősítési
eljárást feltételez a bankok részéről olyan ügyletek futószalagon
történő gyártása, amelyekben:
- az összegszerűség növekvő és irreális volta miatt a hitel visszafizethetetlen,
- nem tájékoztatnak a ténylegesen fizetendő összegekről, még becslés szintjén sem,
- a hitel tárgyának értékét rövid idő alatt meghaladja a még fennálló hitel összege, a
virtuális, ellenszolgáltatás nélküli többletkövetelésnek köszönhetően,
- akár gépkocsi hitel vagy jelzálog típusú hitel esetében, a virtuális,
nem létező és indokolatlan árfolyam különbségből adódó többletköltség
nem fizetése esetén, az adós nemcsak az addig befizetett összegeket és a
fedezetet veszíti el, hanem a jogügyletben nem szereplő egyéb értékei
és ingóságaira is igényt tart a bank és a végrehajtó,
- az adós a szerződés lényeges részleteiben semmilyen módosítást nem
eszközölhet, ami a bankok közötti összebeszélés gyanúját kelti fel,
- maga a részletes szerződés egy átlagembernek értelmezhetetlen és érthetetlen,
- a fentiek miatt a hitelezőnek már a jogügylet megkötésekor tudomással kellett bírnia
arról, hogy a cél csak az adós bankhoz való kötése hitelezői extra profit folyamatos
megszerzése mellett.
Soha még egyetlen egy bank sem bizonyította (még
csak nem is valószínűsítette) azt Magyarországon, hogy a hitelösszegek
fedezetét valós deviza biztosította és nem csak virtuális számítás, mert
utóbbi esetében csak virtuális árfolyam különbség keletkezhet, amelynél
jogellenes és büntetőjogi felelősséget felvető banki elvárás és
magatartás az,
hogy az adós ezen árfolyam különbözet részt is valós fedezettel kiegyenlítse.
A „deviza alapú” hitelt nyújtó bankok szerződése
és a szerződéses tevékenysége akkor felelt volna meg a jogszabályoknak,
ha a hitelt nyújtó bank ténylegesen megvásárolta volna a svájci frankot a
hitel nyújtásakor, azt forintban a svájci frank fedezeti állomány
feltüntetésével folyósította volna, majd azt folyamatosan az adós
konkrét fizetései mellett tartalékolva számolta volna el az időszakos
havi forintban történő adósi teljesítéseket.
Amennyib en nem így történt, akkor nem létező svájci frank fedezet
hiányában árfolyam veszteség sem érhette a bankot, hiszen nem kellett
svájci frankot vásárolnia, egyszerűen csak egy elektronikus és virtuális svájci frank számlát vezet a hitelben, amelyen képződő virtuális „árfolyamkülönbség” veszteséget számol el az adós terhére.
9./ Hangsúlyozom hogy a „deviza alapú” hitelszerződések
„minősítésénél” általam hivatkozott polgári jogi jogszabályok olyan
mértékű megszegése történik már a szerződés megkötésénél és a szerződés
futamideje alatt, hogy azon szabályszegések a véleményem szerint már
büntetőjogi kategóriát képeznek és büntetőjogi jogkövetkezményeket és
felelősségre vonást kell hogy maguk után vonjanak.
10./ Kérem hogy a tisztelt Nyomozó Hatóság szerezzen be konkrét és
hivatalos adatokat arra nézve, hogy a jelenleg Magyarországon már
kifolyósított „deviza alapú” hiteleknél a konkrét hitelek mögött milyen
mértékű alperesi deviza fedezet tartalék volt a kölcsönök folyósításakor
és milyen van jelenleg, amely indokolttá tenné az árfolyam kockázatra
való hivatkozást.
Figyelemmel arra, hogy információim szerint több mint 5000 milliárd (!)
forint magyarországi deviza hitel állomány van. A hitelintézetek
rendelkeznek-e a megfelelő, jogszabályban előírt mértékű
devizafedezettel, minderre azért van szükség, hogy ne fordulhasson elő
az az eset, amelynél a hitelezők egy adott összeget, több kifolyósított
hitel fedezeteként mutathatnák be.
-7-
11./ Végezetül megjegyzem, hogy az egész devizaárfolyam különbség
jogilag nonszensz létét és a csalás lényegét tökéletesen bemutatva jól
szemlélteti egy 2008.júliusában kelt PSZÁF ügyfél tájékoztató, amely a
deviza alapú hitel jellegét úgy próbálja elmagyarázni az ügyfeleknek,
hogy idézem:
„ Mivel a bank a devizában nyilvántartott hitelt forintban
folyósítja, azt át kell váltani forintra. Ehhez a bank devizavételi
árfolyamot alkalmaz, mintha megvásárolná az ügyféltől azt a deviza
összeget, amelynek ellenértékét forintban kifizeti. A hitel
törlesztésekor ugyanez fordítva játszódik le. Amikor Ön a törlesztő
részletet fizeti forintban, a bank azt deviza eladási árfolyamon
számítja át devizára, mintha eladta volna Önnek a törlesztéshez
szükséges devizaösszeget.”</b>
Azt hiszem ez a „mintha” szó használata
és szaporítása nagyon jól tükrözi a deviza árfolyamkülönbség teljesen
fiktív és büntetőjogi jellegét, hogy a bank nem deviza összegeket
mozgat, egyértelműen teljesen jogellenessé téve ezt a szerződéses
kikötést és az azon alapuló elszámolást.
Már pedig a fiktív összegek mástól való behajtása bűncselekmény kell, hogy legyen.
A feljelentésemben foglalt tényállás valós és komoly probléma,
amely széles társadalmi rétegeket érint Magyarországon, családok
kerülnek az utcára, sokan az öngyilkosságba menekülnek, mert munkájukat,
vállalkozásukat, minden vagyonukat elveszítve is még mindig marad több
milliós tartozásuk annak ellenére, hogy a hitelt normális kamatok
és költségek mellett már régen és többszörösen visszafizették volna a banknak.
Ugyanis ha a ténylegesen kézhez kapott összegek mértékét és a
visszafizetett törlesztő részletek mértékét összevetjük, megállapítható
az uzsora tényleges létrejötte és megvalósulása, mert nevezhetjük a
Vasorrú Bábát Csipkerózsikának, de attól még Vasorrú Bába marad,
ugyanúgy mint az árfolyam különbségnek elnevezett, burkolt uzsora kamat.
Kérem tehát a tisztelt Legfőbb Ügyészséget a feljelentésem
kivizsgálására, az eljárás lefolytatására, és a felelősök büntető
eljárás alá vonására. Előre is köszönöm.
Kelt Gyulán, 2011.augusztus 24. napján
Tisztelettel:
Kásler Árpád a Banki Adósok
Érdekvédelmi Szervezetének elnöke, sértett
|
· Atlantisz - 2011.08.26. 15:36:36 ·
7 hozzászólás · 1577 megnyitás
· 
|
|
#1 |
- 2011.08.26. 15:47:17
NAGGYON JÓ.. NEM LEHET CSATLAKOZNI?
#2 |
- 2011.08.26. 15:49:32
annyira friss ez a hír ,hogy még forró, biztosan lesz rá mód ,majd ÁRPIT MEGKÉRDEZZÜK!
#3 |
- 2011.08.26. 17:27:02
Ezt is továbbküldtem. Árpi egyébként megadta a saját email címét az "érdeklődőknek" itt:
http://hungarianrealnews.com/news.php?readmore=145#c1493
#3 hozzászólásában.
#4 |
- 2011.08.26. 18:59:23
Árpi:Szervezem
hogyan lehet csatlakozni a feljelentéshez, addig is aki szeretne a saját
email címemre elküldheti nevét email címét
kaslerarpad@yahoo.com
#5 |
- 2011.08.27. 14:20:32
Maximálisan
egyetértek, bár nekem nincs hitelem, de igen sok embert "segítettem"
hitelhez hitelközvetítőként, ill. hitelügyintézőként. Utólag kérek tőlük
elnézést, hogy elfogadtam a kérelmüket, és a Bank jóváhagyta a
hitelüket. Csak egy ügyfelem volt a 3 év alatt, aki ragaszkodott a Ft
alapú hitelhez, ügyesen tette. Én tájékoztattam az ügyfeleimet, hogy ha
gazdasági válság lesz, akkor a törlesztő részlet akár a csillagos ég is
lehet. Az ügyfeleknek és a bankoknak is fontos volt a hitelnyújtás. Úgy
kellett manipulálnunk az ügyfeleket, hogy azt érezzék, hogy a bank
mindent megtesz annak érdekében, hogy megfeleljenek a hitel felvételhez
szükséges feltételeknek. Kalkuláltunk (számítógépes programmal) részükre
Ft és CHF alapú hitelre vonatkozó törlesztő részletet, természetesen a
CHF sokkal kedvezőbb volt, Ft alapúra esélyük nem volt, a jövedelem
vizsgálatnál kidobta, hogy nem adható, csak a CHF alapú. Nem tehetett
mást a kedves ügyfél, mert a lakást szerették volna megvenni, hisz
valahol lakni kell, de arra nem gondoltak, hogy a végén már ennivalóra
sem jut... Fontos még azt is elmondanom, hogy a hitelnyújtásból, a
hitelközvetítésből, nagyon sok ember igen jól megélt, többek között én
is! A bankok "vadászták" az ügyfeleket! A külső, független
hitelközvetítőket is nagyon megfizették a bankok (átlag 2%-a a
hitelösszegének). Sokszor csak az volt a dolguk, hogy bevigyék a
bankfiókba az ügyfelet, az ügyintézést pedig elvégezte a banki
hitelügyintéző, aki szintén jó jutalékot kapott, a vezetőkről ne is
beszéljünk! Havi tervünk volt, én Hódmezővásárhelyen átlagosan 40-50
milliós hitelállományt tudtam teljesíteni. Kezdetben elégedett volt
velem a bank vezetése, de később megkérdezték, hogy mit tudnék tenni,
hogy ennek a dupláját teljesítsem?! Válaszom, hogy ezt is nagyon nehéz
volt összehozni, ekkor közölték, hogy meg kell válnunk egymástól, amire
sor is került. Sajnálom azokat a volt ügyfeleimet, akik ma szenvedő
alanyai ennek a banki uzsorázásnak!!!! A szegény emberek
összekuporgatott törlesztései által dagad a bankárok zsebe!
#6 |
- 2011.08.27. 15:00:12
Bar en anno
210-es arfolyamon ( 156-rol) atvaltottam a hitelem forintra ( NAGYON NEM
AKARTAK MEG TENNI!!!) de siman ossze tudnek szedni csatlakozokat a
feljelenteshez mint szinte mindneki mas! Tegye ezt mindenki ha erre
lehetoseg lesz! Remelem lesz es tajekoztatjatok is rola a nepet 
#7 |
- 2011.08.29. 13:44:25
A facebookon itt
tudtok csatlakozni ,kérdezni
:http://www.facebook.com/profile.php?id=100002816445523 vagy írjatok
Árpinak : kaslerarpad@yahoo.com
|
|
|
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
|
|
|
|
Nincs létrehozva szavazás
|
|
Kapcsolódó hírek:
Devizahitelesek birósági perek nyilvántartása!